Tahitótfalu - Szent István Király Plébánia
Szentendrei Espereskerület

Cím: 2021 Dózsa György u. 17.
Telefon: 06/26 385-807

Plébániai kormányzó: Erdős Attila

Filia: Pócsmegyer-Surányitelep

Mind Tahi, mind Tótfalu a Rosd nemzetség ősi birtoka, amely azokat Rosd szigetévél (maiSzentendrei-sziget) a honfoglalás jogán bírta. Az elsőt oklevélszerűen 1439-ben említik: "Tah penes fluvium Danubii ín opposito insula... Rosdzygethe"; - a másodikat 1447-ben Thotfalv névén. Tahiban 1459-ben a dömösi prépostnak is voltak birtokai. Tótfalu átvészélte a török hódoltságot s annak végén egyike volt legnépesebb helységeinknek. Alatta protestánssá lett, pedig a középkorban virágzó katolikus élet buzoghatott benne és környékén: Szentpéteren és Tordákon végleg elpusztult magyar falvakban, melyeknek élete már csak a határbeli dűlők neveiben él. Tótfalu feletti Szentpéter templomának romjai ma is megtalálhatók.

Tótfalun 1744-ben összesen 13 katolikus házaspár lakott és az 1752. évi duna-bogdányi canonica visitatio jegyzőkönyvében olvassuk (helységünk ezidőtájt Dunabogdány filiája), hogy a tótfalui református templomot a régi katolikus templom fundamentumára építették fel, úgy látszik, egyelőre sárból. 1764-ben községünkben 123 katolikus él csupán. 1801-ben, mint Szigetmonostor filiájából szervezi meg Milassin Miklós székesfehérvári püspök a tótfalui helyi lelkészséget, mely 1807-ben anyaegyházától elszakítva önálló plébániává alakult. Temploma előbb épült: 1778-ban a 139 lélekszámú kis hívősereg még Monostorra jár át szentmisére, az önálló lelkészség azonban már felépíti saját templomát. 1801. december 30-án Kőszeghy Imre kerületi esperes, bogdányi plébános áldja meg Szent István király tiszteletére. Az új épület vályogból készült falusi ház, nagyon szerény felszereléssel. Egyetlen oltára előtt függő öröklámpát olajalapítvány hiányában alig-alig égethették, orgonát sem használhatta az épületszerkezet gyengesége miatt. Két harangjuk a templom mellett álló campanilére volt felszerelve s kelyhükön, szentségmutatójukon, cibóriumukon kívül három selyem casula, és négy selyem zászló képezte felszerelésük értékesebb darabjait.

Az 1817. évi egyházlátogatás már kőből, téglából épült, erős falú, tartós boltozatokkal fedett templomról számol be. 1813-ra lett készen.

Az 1831. évi helybeli tűzvész után a templom külsejét meg kellett újítani: elégett a teteje, tornya, ablakok és ajtók. Kegyura, a királyi Kamara bőkezűen teljesítette kötelességét és az akkor 546 lélekszámú egyházközség számára oly egyházat emelt, mely ma országos műemlék.

A templom főoltára vörös márványból, hasonló lépcsőzettel a templommal egyidejűleg a XIX. sz. elején épült (1813). A tabernákulum is vörös márvány, pléh ajtóval. Eredeti oltárképe Szent István királyt ábrázolta, aki a Szent Szűznek felajánlja koronáját.

A keresztkút a templom építési idejének stílusában készült, a szószéket és az orgonát az 1817. évi egyházlátogatási okmány említi.

A harangok története, mint plébániáinkon általában, Tahitótfalun is változatos. 1817-ben két harang függ a toronyban. A harangok átvészelték az 1831. évi tűzvészt, az 1900. évi égésben azonban a Szent Flórián elolvadt. Hamar, ugyanezen évben pótolták, s a megmaradt Nepomuki Szent János harang mellé kettőt öntettek Seltenhoffer József soproni harangműves műhelyében.

A templom kívül - éppúgy mint belül -, ma egyike egyházmegyénk provinciális, de arányaiban legkecsesebb empire templomocskáinak. Homlokzati tornyának közepén nyílik a kőkeretes, empire stílű kapu, rózsafaragványai kecsesek. A felette nyíló kosáríves ablak a kórust világítja. A frontszárnyak simák, toronytesten is átvonuló koronázó párkányuk erősen kiugrik s a torony felső részének alsó tagozatát támogató háromszögű falszárnyakat tartja. A torony felsô testének négy oldalán nyíló félköríves ablakok mögött van a harangház, s a tornyot csúcsos, magas bádog gúla fedi. - Az oldalfrontok simák. A hajó és a szentély már említett nagy ablakain kívül, a jobb oldalfront földszintjén, közel a bejárati homlokzat sarkához kőkeretes és vasrácsos ablak világítja meg a toronyfeljárót, - a bal oldalfrontnak megfelelő kis ablakát, mely a régi gyóntatófülkére nyílt, befalazták. Műemlékileg védett (műemléki törzsszám 7355). A plébánia 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.


Búcsú: augusztus 20.
Anyakönyvek: 1801-tôl.

Filia:
Pócsmegyer-Surányitelep
Pócsmegyer község mai református templomának helyén állt a középkorban az az ismeretlen titulusú katolikus templom, amelynek faragott és festett köveit a mostani református templom elődjének falaiba építettek be.
1941-ben Szent István tiszteltére épült a mai erdei kápolna.
A filiát 1995-ig Leányfalu, azóta Tahitótfalu látja el.

RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ

Erdős Attila, plébániai kormányzó - Szent István Király Plébánia
2021 Tahitótfalu, Dózsa György út 17.
Tel: 06/26 385-807