Pollack Bécsben született, apja építőmester volt. Tanulóévei alatt rövid ideig (1792-93) a bécsi akadémiát látogatta, majd Milánóba ment féltestvéréhez, Leopold Pollack építészhez. Itt ismerkedett meg a lombard klasszicista építészet legjelentősebb alkotásaival, melyek később egész munkásságát döntően meghatározták. 1798-tól Pesten élt, 1802-ben nyert polgárjogot. Első munkája a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése (1799-1808).

Ez rögtön olyan jól sikerült, hogy a magát szigorú szabályokkal védő építészcéh rögtön befogadta. 1802-03-ban építette fel a pesti volt Festetics-villát, a klasszicista világi építészet első hazai emlékét. Az 1808-ban alakult Szépítő Bizottság tagjaként nagy szerepe volt a pesti építkezések irányításában. Pesti épületei közül kiemelkedik a Német Színház (1812), és a zene-, és táncterem befogadására tervezett régi Vigadó (1832). Sajnos később mindkét épület elpusztult. 1829-ben kezdte meg a katonai tisztképző iskola, a Ludoviceum építését.

1810-30 között számos polgárházat és palotát is tervezett (Pl. Horváth-ház, illetve Pálffy-ház: Kossuth Lajos u. 3, Wurm-ház: Dorottya u. 6.). Ezek adtak lehetőséget művészete stiláris kibontakozásához. Az 1817-ben épült Almásy-(később Zichy-) palota (Szép u. 6) még barokkos vonásokat mutat, de a volt Festetics-palota (Zrínyi u. 10) már tisztán klasszicista épület.

Vidéki építészetének kiemelkedő példái az alcsúti és dégi kastély, a székesfehérvári és szekszárdi megyeház. Részt vett a pécsi székesegyház 1805-ös helyreállításában. A kor szokása szerint nemcsak tervezője, hanem kivitelezője is volt műveinek, azok építését a legnagyobb gonddal ellenőrizte. Palotaterveinek jellegzetessége a gazdag, hatásos bejárati térkialakítás. Magas fokú téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg.

Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum palotája, amely 1837-46 között épült fel. Az épület jelentőségét növeli, hogy rendeltetésén messze túlmenve a nemzeti öntudat, és történelem megszemélyesítőjévé vált. Joggal tekinthetjük az európai klasszicizmus remekének, Európa egyik legismertebb múzeumi épületének alaprajzi elrendezése, homlokzati kiképzése, és a belső tér kialakítása okán.
 

Egy sír három szemszögből: az építész sírboltja (balra), a sírszobor (középen) és a család sírboltja (jobbra).

Pollack Mihály 1855-ben halt meg, síremléke a tahitótfalui katolikus temetőben található. A monumentális sír már a kapun belépve könnyen észrevehető, Ybl Miklós műve. A négy lépcsőfokon álló szarkofág romantikus stílusú, a két oszlopköteget háromszögű oromzat fogja össze.